Szétesni könnyű, és önmarcangoló életet élni sem nehéz, a sírásról már nem is beszélve. De kihúzni magunkat, túllépni a hibán és továbbmenni? Na, ez az, ami baromira kemény meló, viszont nagyon megéri.
Henivel ma lementünk az első edzésünkre tanárra. Uhh nagyon jó volt! Olyan jó érezni, hogy fáj és csináltam valamit. A mazohista énem a felszínre tört.:D